Betelt a pohár: az osztrákok egy emberként üzentek az Európai Bizottságnak Magyarország védelmében
A diákok nem válhatnak a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.
Már a nemzeti iparpolitikák felett is átvennék az irányítást.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja új iparstratégiáját, a „Versenyképességi Iránytűt”, amelynek célja, hogy még több hatalmat vonjon el a nemzeti kormányoktól Brüsszel javára – figyelmeztet a The European Conservative szerzője.
Az Euractiv portál által megszerzett előzetes információk szerint a dokumentum ismét arra a következtetésre jut, hogy az Európai Unió problémáinak gyökere a tagállami politikák széttagoltságában és a központosított uniós irányítás hiányában rejlik.
A dokumentum szerint a tagállamok szuverenitása és az önálló érdekérvényesítés akadályozza Európa gazdasági megújulását. A tanulmány szerint, az egyik legfőbb probléma az, hogy az egyes tagállamok saját ipar- és támogatási politikákat alkalmaznak, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek milyen hatással vannak a többi országra. Ennek orvoslására
a Bizottság szorosabb ellenőrzést szeretne gyakorolni a tagállamok iparpolitikája felett, és olyan eszközöket vezetne be, amelyekkel kikényszerítheti a közös irányelvek betartását.
A fő javaslat a „Versenyképesség-koordinációs eszköz” létrehozása, amelynek keretében Brüsszel meghatározná a közös gazdasági és ipari prioritásokat, egyedi akcióterveket dolgozna ki a tagállamok számára, és ellenőrizné azok végrehajtását.
Ezt is ajánljuk a témában
A diákok nem válhatnak a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.
Ezt a modellt a 2008-as pénzügyi válságot követő válságkezelés ihlette, amikor Brüsszel nagyobb hatáskört kapott a tagállamok költségvetési döntései felett. Az új stratégia keretében az EU ösztönözné vagy kikényszerítené a megfelelést azzal, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az EU-s támogatások hozzáférését bizonyos feltételek teljesítéséhez kötné.
Ez a „cash-for-reforms” (pénzt a reformokért cserébe) modell lehetővé tenné, hogy
Brüsszel jelentősen növelje befolyását a tagállamok felett, miközben a döntéseket formálisan nem kellene kötelező érvénnyel előírnia.
Az ilyen feltételrendszer pedig nemcsak az ipar- és klímapolitikát befolyásolná, hanem megnehezítené a Zöld Megállapodásból való kilépést vagy annak felülvizsgálatát is.
Az ilyen hírek hallatán az embernek óhatatlanul is az eszébe jut a Mária Terézia által 1754-ben bevezetett kettős vámrendszer. Mária Terézia az ipar fejlesztése érdekében a birodalom köré 1754-ben egy egységes külső vámhatárt húzott. Ezzel együtt létrehozott egy Ausztria és Magyarország között fennálló belső vámhatárt is.
Mária Terézia ezen rendelkezése erősítette ugyan az osztrák, valamint cseh ipar helyzetét, továbbá biztosította a magyar mezőgazdasági termékek piacát is, viszont visszavetette a magyar ipar helyzetét, így Magyarország egyértelműen agrárországgá vált.
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Magyarország energiaellátása biztosított, mert megvédtük a magyar érdekeket Brüsszelben!” – tájékozatott Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP